Endi_AllThatIam

Brittainy C. Cherry: Gravitáció könyvborító Fel nem foghatom, hogy egy könyv, hogyan lehet ennyire más, mint az őt megelőző másik három. Döbbenetesen más. Brittainy megérkezett! A szívembe, a lelkembe, az életembe. Imádtam. Ez a történet lenyűgöző volt. Megnevettetett. Sokszor! A lelkem apró húrján játszott. Olyan dallamot, amivel gyógyítani lehetne . A szívem leghátsó sarkában gyújtott tüzet. Olyan tüzet, aminek a melege az Antarktiszt is képes megolvasztani. Szórakoztató, csodálatos és felemelő volt. Minden értelemben. Számtalanszor kaptam magam azon, hogy hangosan felnevetek , és megannyiszor előfordult, hogy egy-egy bekezdés után hangos sóhaj kíséretében csak annyit tudtam kinyögni összeszorított szemekkel, hogy "áááhh...." . A tökéletes mondatok a tökéletes pillanatban. Ez a pasi pedig.... maga volt a tökély . A könyv elején, amikor.... aztán meg persze nem bírja tovább és.... de nem akarok mindent idő előtt elmondani. Franc megeszi, pedig mennyit tudn

Brittainy C. Cherry: Csendfolyó   könyvborító Nyomokban cselekményleírást tartalmaz! Nem mondanám, hogy könnyű helyzetben vagyok. Amikor először megláttam ezt a borítót, tökéletes és mély szerelembe estem. Egyetlen pillanat alatt. Ha egy könyvet el lehet adni valamivel, akkor ez a borító az. Tökéletes. Az olvasásra mégis több, mint két évet kellett várnia. Igen, tudom. Nálam ez simán belefér, aki ismer, tudja, hogy gyorsabban vásárolok, mint olvasok. Nagy szomorúságomra... El is érkeztünk arra a pontra, ahol a könyvről kellene beszélnem. Fogalmam sincs, hogy mit mondjak. Egyszerűen nem tudom. Egy kedves, mély, szívet melengető mégis fájdalmas és lelket cincáló történet volt. Nekem valahogy mégsem volt elég. Aki szerette és át tudta élni, érezni a dolgot, az talán ne is olvasson most tovább. Szerettem Maggie May és Brooks szerelmét. Szerettem a harcukat, a fájdalmukat, a szeretetüket, mindent, amit adni tudtak. Mégsem volt elég. Nekem ez a megközelítőleg húsz

Harlan Coben: Necces könyvborító Zseniális!  Végérvényesen beleszerettem Coben könyveibe. Baromi izgalmas volt és csak egészen a végén lettem biztos benne... vagyis nem. A legvégéig nem tudtam. Persze, volt elképzelésem számtalan és nagyon sok mindenre rá is jöttem, de a gyilkos kiléte mégis titokban maradt. Annyira jól csűrte-csavarta a szálakat az író, hogy le a kalappal, de tényleg. Nagyon élveztem és örökre rajongó maradok, ezt teljesen biztos.  :) Másfelől, Win egyre jobban berágja magát a pici szívem legmélyebb bugyraiba. Ez a végtelenül illedelmes, kedves és előzékeny őrült totál elcsavarta a fejem! De szó szerint totálisan.  Azt hiszem, most még jobban fog fájni, hogy a következő öt részt a kiadó egyszerűen átugrotta és nem adta ki. Számomra ez felfoghatatlan. Gondolom, nem vagyok vele egyedül. Ennek ellenére, természetesen folytatom a történetet, mert nem hagyhatom veszendőbe menni! Amit mindenképpen szeretnék még megemlíteni, és sajnos nem feltétlen

Karen Hawkins: Viharos szerelem könyvborító A Moly minden könyvhöz kiszámolja statisztikailag mennyire tetszene neked. Fel nem foghatom azt a 69 %-ot, ami nekem erre a könyvre kijött.... Bár, ha engem nézünk, akkor kísértetiesen üldöz ez a bűvös szám , így ez sem lehet véletlen! XD Annak ellenére, hogy az olvasás kezdése és befejezése között eltelt egy hét, mégis azt kell  mondjam, hogy túl gyorsan elolvastam. Amikor kezembe vettem, egy huzamra elolvastam a történet közel felét. Aztán jött egy nagyon hosszú szünet. Valamiért nem volt időm és lehetőségem olvasni. Mostanáig azt sem vettem észre, hogy eltelt volna egy egész hét. Aztán ma ismét le tudtam ülni a könyvvel a kezemben és le sem tettem, amíg a végére nem értem. Nagyon szórakoztató volt! Imádtam őket és bár nem ez volt a legjobb rész, mégis a szívembe zártam Gregort és Venetiát. De végülis egy MacLean-nek meglehetősen nehéz ellenállni! :p Gregor pedig.... Mmm... A történet itt - ott hullámzó volt ugyan, de mindezt f

Karen Hawkins: A veszély vonzásában könyvborító Ez a könyv már a harmadik része volt a sorozatnak, ezért meg voltak az elvárásaim. Őszintén szólva nem ez az eddigi legjobb rész, de amilyen nehezen indult be, a végére annál izgalmasabb és szórakoztatóbb lett. Kicsit féltem is, hogy nem hozza azt a szintet, amit az első két könyv, de megnyugtató volt, amikor beindultak az események. A végén egy tényleg fergeteges kalandban lehetett részem. Örülök, hogy most már hamarosan fény derül az amulett titkára. Mert ugye fény derül? Nagyon fog fájni, ha ez nem következik be. Az igazat megvallva, a negyedik részre most már nagyon kíváncsi lettem. Végül is a teljes sorozaton végigkövethettem annak előzményeit és kibontakozó történetét. Mondhatom, kellőképpen fel lettem csigázva! :D De hát mit is várhatnék egy Hursttől? Izgalom, szórakozás, nevetés és végtelen kaland! ^^ Én és a könyv