Endi_AllThatIam

Kelly Oram: Szívzűrterápia strébereknek könyvborító   38 évesen kell belátnom, hogy nem az ifjúsági regényekből nőttem ki, hanem a nem elég jó ifjúsági regényekből. Ez a történet szuper volt. Minden szempontból.  Sokáig féltem újra olyan könyvet a kezembe venni, ami "már nem nekem való" . Miért is tettem volna, hisz teljesen biztos voltam benne, hogy nem tudnám úgy élvezni, ahogyan azelőtt, vagy amennyire megérdemelné. Már "kinőttem belőle" . Hát, kinőttem a nagy francokat! XD Nagyon élveztem. :D Lendületes volt, izgalmas, kedves és aranyos, mégis tüzes.  Olyan fiatalon tüzes. Arcpirítóan szégyenlős az egyik oldalon, de vagányan szépfiús a másikon. Iszonyat cukik voltak, nagyon drukkoltam nekik. Zseniálisan volt egybeszőve a kocka-tudományos oldal és a sportos iskola-szépfiúja. Még mindig mosolygok, pedig reggel fél kilenc van, én pedig este tizenegykor fejeztem be a történetet. :D Imádás van! Kelly Oram pedig bebiztosította a helyét a szívemben.  Köszönöm! Én és a

Jodi Ellen Malpas: A ​brit könyvborító Pontosan ilyennek kell lennie annak a férfinak, aki egyszerre kegyetlen és igazságos. Mert Danny az volt. Egy hidegvérű gyilkos, aki szemrebbenés nélkül kínoz és öl meg bárkit, hogy elérje, amit akar. Furcsa igazságérzete mégsem engedte meg neki, hogy olyat bántson, aki azt nem érdemli meg.  Ne szépítsünk a dolgon: kurva kemény élete volt. Neki és Rose-nak is. Tökéletes párost alkotnak ehhez kétség nem fér. És köszönöm, de nem kérem azt az életet, ami ahhoz kellett, hogy az útjaik találkozzanak. De! Ha mégis úgy lett volna... nem kérdés, hogy ez a brit gyűlölhetne engem is. A sztori jól lett összerakva. Izgalmas volt, pörgős, szenvedélyes. Nem mondom, hogy jobb volt minden másnál. Viszont biztosan nem volt átlagos és szokványos. Mocskos, kíméletlen, tele érzéssel. Pont, ahogy kellett. Hogy lehet valami egyszerre gonosz és jó? Azt hiszem, pont ezért szeretjük annyira ezeket a brit-féle nehézfiúkat. Erősek, határozottak, kemények. Szemrebbenés nélkü