Mariana Zapata: The Wall of Winnipeg and Me – Szívvel a falnak

könyborító

Ez a borító tökéletes.
Ez a történet tökéletes.
Ez a pasi tökéletes.

A Szívvel a falnak pont az a könyv volt, amit egy seggel el kellett volna olvasnom. A terv is ez volt. Aztán a élet közbe szólt.
Annyiszor bebizonyosodott már, hogy nincsenek véletlenek. Most is így lett.
Az első sorától imádtam. Szó szerint fájt minden egyes alkalom, amikor le kellett tennem. És elég sokszor le kellett.
Mégis. Bevallom, kicsit nehéz időszakon megyek keresztül, és el sem tudom mondani, hogy mennyire boldoggá tett, hogy amikor volt egy kis időm olvasni, akkor ők vártak a lapok között. Vanessa és Aiden tökéletes páros. A történet pedig kifogástalan.

Igazából nem titok, hogy én ebbe a könyvbe abban a pillanatban beleszerettem, amikor megláttam. Ha egy borító rabul ejtő, akkor ez az! Belebizsergett a gyomrom. Hosszú napokig remegett. Nem is tudja, hogy létezik ilyen érzés az, aki még nem élte át sosem.
Egy dologban már akkor biztos voltam és ezt nem is győztem hangsúlyozni: ha ez a történet nem lesz jó, akkor itt fejek fognak hullani. Az nagyon, de nagyon csúnya lett volna...
Lett volna, mert a sztori rohadt jó volt! Kiválóan felépített, izgalmas, perzselő és frenetikus. Pedig nem is... ó, hogy mondjam ezt spoiler nélkül? Francba!

"Hogyan hiányozhat ennyire valami, ami még az enyém?"

Imádtam őket. Annyira szívet melengető volt, ahogy ez a hatalmas és sokak szerint ijesztő "winnipegi nagy fal" lapról lapra engedett az érzelmeinek. Szinte kapaszkodtam a pillanatokba, amikor tovább repedt a burok a szíve körül.
Egy pasi, aki nem beszél sokat, pláne nem feleslegesen, de cserébe mindig őszinte. Nem foglalkozik az emberekkel, mert nem érdekli mások véleménye. Keményen hajt, küzd, megdolgozik mindenért, amit el akar érni, és meg is kap mindent, amit akar. Határozott, kemény, büszke, ellentmondást nem tűrő, hatalmas, izmos, és nincs fából. Nagyon nincs.

Megvolt a nehéz múlt, de mégsem csinált drámát a történetből. Pont annyit kaptunk belőle, hogy értsük és megértsük a jelent. Akinek távoznia kellett, az távozott, akinek maradnia kellett, az maradt.
Nem tudom és nem is akarom ezt tovább ragozni. Szócséplés lenne.
Olvassátok! 

Most megyek és végre elkezdek sportolni. Ez a falmászás dolog egész jól hangzik... ;p


Én és a könyv


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Corinne Michaels – Melanie Harlow: Maradj közel

Borsa Brown: Álszemérem

A. Zavarelli: Reaper – Kaszás