Alwyn Hamilton: A szultán foglya


Nagyon kíváncsi voltam a folytatásra. Ezért amint lehetett, el is kezdtem a második rész olvasását.
Érdekes volt, izgalmas és nem várt meglepetésekkel téli.

Bevallom, az első fele kicsit laposra sikerült nekem, de aztán annál több és annál izgalmasabb meglepetés várt rám. A könyv végére lettem csak igazán felpezsdült, és most várhatom a befejező részt, mint a messiást.... XD

A könyv olvasása közben jöttem rá, hogy az utóbbi időben kicsit eltávolodtam a YA könyvektől. És bár ez a könyv egy kis gyöngyszem volt a kategóriájában, nekem már picit kevés...
A sztori jó volt, nem várt fordulatok, menekülés, harc rég letűnk korok elfeledett lényeivel. Különleges világ, különleges képességek, különleges emberek. Aztán a vége pedig....
Az első fele a könyvnek talán azért is volt számomra kicsit kevés, mert hiányzott Jin. Szinte alig volt jelen hosszú ideig, de aztán behozta a lemaradást ^^

Kétségtelen, hogy nekem Jin lett a kedvencem, nem gondolom, hogy bárki lelökheti őt erről a pulpitusról! XD
Összességében jó volt, tetszett. És nagyon kíváncsi vagyok a befejezésre is. Főleg ilyen események után. Sokan hoztak áldozatot a felkelésért. Sokan olyat áldoztak fel, amit már sosem kaphatnak vissza. Ennek a felkelésnek győznie kell. A kérdés csak az, hogy hogyan és milyen áron...

"Az új hajnal, új sivatagra köszönt!"

Én és a könyv

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Corinne Michaels – Melanie Harlow: Maradj közel

Leda D'Rasi: Új nemzedék

A. Zavarelli: Reaper – Kaszás