Katy Evans: Rogue ​– A gazember

könyvborító


Hoppá! Vigyázz, ez +18-asra sikerült... XD


Greyson Kibaszott King, te egy rohadt mágnes vagy! Egy bűnös, mocskos, tökéletesen bugyiszaggató mágnes. 

Abból a fajtából, amelyik a legjobban ért a bűnhöz. A legmélyebben dagonyázó, legbűnösebb fajta.  A jófiú, aki a túlélésért lett rosszá. Aki nemes célért lett a legjobb a rosszak között, benne ragadt és nem menekülhet. Te egy igazi minden tagomban bizsergető rosszfiú vagy. Ilyen értelemben talán hasonlítunk is Melanie-val egymásra. Elég csak megjelenned, megszólalnod, rám nézned és zsigeri szinten kezd bizseregni a bensőm. Furcsa, mert mostanáig eszembe sem jutott volna, hogy bármi közös lehet bennünk Mel-lel. Mégcsak nem is voltam különösebben oda a csajért, néha szívesen félre toltam volna. De nélküle Grey sem lenne olyan, amilyen. Úgyhogy inkább csak faltam az oldalakat és szomjaztam Greysont. Ez a pasi minden volt csak nem "zéró". 🖤 Az az igazi "Grrr..." kategória. 

Milyen kár, hogy egyszerűen nem volt hozzá elég jó Mel. Zavart, hogy néha túlságosan tompította a pasiban azt a fajta energiát és erőt, amitől annyira kibaszottul lehetett szeretni. Amitől olyan könnyen görbülnek a lábujjak és esnek le a bugyik. Nekem túl sokszor volt olyan érzésem, hogy a csaj pont azt a sötéten energikus bizsergését vonja el, ami annyira vonzott Grey-ben. Sajnálom, mert a pasi tökéletes volt. Minden porcikája. A történet pedig igencsak jól kiegészítette Remington sztoriját. Túlságosan is jól. XD

Nem adom ezt a pasit. Azt a Greysont, aki miatt bizsergett a bőröm egészen a lábujjam hegyéig. Az a seggfej örökre megmarad nekem. 🖤 


Én és a könyv

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Leda D'Rasi: Lady Revans

Bogár Erika: Tullia meséi – Őrző

A. Zavarelli: Reaper – Kaszás