A. Zavarelli: Reaper – Kaszás
 |
| A. Zavarelli: Reaper – Kaszás könyvborító |
Ó, Ronan!
Basszus, te annyira...
Uramisten! Tökéletes vagy. Minden fájdalom, harc, szenvedés és kín ellenére tökéletes vagy.
Sötét és titokzatos. Csendes és halálos.
...Nem érez semmit.
Basszus. Ez egyszerre igaz és hazugság. Tökéletesen így van. És mégsincs így.
Leírhatatlan. Ez a pasi felrobbantotta a lelkemet.
Tökéletes 🖤
Köszönöm.
*
Nehéz szavakba önteni, amit gondolok és érzek. Egy hibátlan gyilkost faragtak ebből az emberből. Érzelmek nélkül. Gondolatok nélkül. Kérdések nélkül. Egy gépet, ami teszi, amit mondanak neki.
Mégis. Tudta. Mindig tudta, ha valami nem úgy történt, ahogy kellett volna. Ahogy helyes lett volna. Tudta, ha valami rossz, ha gonosz, ha meg kell állítani. Nem esett szó erről, mégis ott lapult a sorok között az igazsága annak, hogy csak azt kínozta és ölte meg, aki rászolgált. Biztos vagyok benne, hogy így volt.
Aztán megjelent Ő. Sasha.
Amikor érezni kezd egy olyan lélek, ami előtte soha nem tette, az mindig különleges. Különleges, fájdalmas és zavaros. Hisz az elme folyton le van maradva. A lelked, a tested, a lényed érzi, hogy valami megváltozott, viharos lett. Káosszá válnak a gondolataid, a stabilitásod, a hited, a múltad, a jelened. Az agyad tudja, hogy ami történik az valós, de nincs hozzászokva ahhoz, hogy mást is tegyen. Mást, mint amit a gép szokott. Nem tudsz uralkodni rajta, nem érted hogyan működik. És csak az tart egyben, hogy Ő tudja, hogy szükséged van rá. Érzi, hogy segítenie kell. Megmutatni a világ gépen túli részét. Azt, ahol a lelked élni kezd.
*
Megjegyzések
Megjegyzés küldése