Leda D'Rasi: Mindörökké 1.

Leda D'Rasi: Mindörökké 1.

könyvborító

Nos, elég sok mindent akarok most mondani neked, Leda. A felének tutira örülnél, a másik felét meg tutira tudod is, hogy mi lenne. Magadban kuncognál rajta, miközben lassan a fejedet rázva nyugtázod: "Dehát szivi, ilyen a könyvírás!" XD Egyszóval, annak is ugyanúgy örülnél, elvégre ez volt a cél. Ebből következik is a legfontosabb mondandóm:

Ha rohadt gyorsan nem kapom meg a folytatást, akkor baromi pipa leszek!!! XD

Tudod, én nagyon szeretem a vastag könyveket. Vagyis, ha legközelebb egy történeted túl hosszúra sikerül, nem bánom, ha egy könyvben jelenik meg. Csak mondom!

A történetről meg annyit, hogy kurva kibaszottul fantasztikus vooolt!

Nagyon, nagyon, nagyon élveztem! Hihetetlen, ahogy játszani tudsz azokkal a részletekkel, amiktől hangosan nevetek és azokkal, amik belém fagyasztják a levegőt, és izgatottan várom, most hogyan másznak ki ebből már megint. Arról nem is beszélve, ahogy eszedbe jutnak összefüggések totál (látszólag) oda nem illő dolgokról és olyan poént rittyentesz belőlük, hogy még most is azon röhögök.

Ever egy csodálatos teremtés! Láttam, ahogy kinyílt a szeme a világra. Aztán jött a zavarodottság, a félelem, a hitetlenség és a fájdalom, az önostorozás és a düh a haraggal karöltve. 

Magam is elgondolkoztam azon, egy ilyen helyzetben lévő embernél, mi lehet a jobb megoldás? Rázúdítani az igazságot, hazudni neki, apránként adagolni vagy sehogy? Baromira nem könnyű feladat, és nagyon nem egyszerű döntések. 

Constantine egy lenyűgöző férfi. Erős, elszánt, gyengéd és megértő. Mindent szerettem benne. (Mindent IS!) Kivéve persze a szitut, amibe keveredett. Kilátástalan helyzetek, nem kívánt kérdések, kétséges választások. Mindent Evernek rendelt alá. Rettegett a pillanattól, amikor kiderül az igazság. Nem véletlenül. ...az igazság mindig kiderül. 

Mint mondtam, magam sem tudom, hogyan lehet ezt jól csinálni. De, ha egy izgalmas könyvről van szó, akkor kétségtelen, hogy esetünkben sikerült megtalálni a tökéletes egyensúlyt. Ez a történet elképesztően izgalmas és végtelenül szórakoztató! Minden sora tartogatott valami  meglepetést. 

És most egy kis spoiler!

El se hiszem, de a könyvben nem történt semmi, ismétlem, semmi olyan, ami miatt ráaggathatnám a felnőtt címkét. A romantikus jelzőt is csak azért használhatom, mert természetesen a két főhős szerelméről szól a dolog. Ever helyzetéből adódóan egyenlőre nem igazán ez kerül az előtérbe, bár közben meg valahogy mégis. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, annyira gyengéden romantikus és szenvedélyes volt pusztán az érzelmektől, amiket közvetített, hogy ha ez nem egy kibaszottul perzselő előjáték, akkor nem tudom, mi az! A könyv utolsó negyedét olyan összeszorult gyomorszájjal olvastam, hogy szinte rettegtem attól, hogy úgy fog megszakadni a történet folyama, hogy ezek ketten nem lesznek együtt. Hát nem mondom meg, hogy ez bejött-e vagy sem, ahhoz el kell olvasnod, de annyit elárulok, hogy sürgősen kell a folytatás! XD

Zseniális volt! Megkaptam a LedaFéleBosziÉrzést és most totál kétségbeesve várom a történet másik felét.

Köszönöm Leda! Soha ne hagyd abba! 

"Mikor jön el az idő, amikor tetteiért az felel, ki valóban vétkezett?"