Sarina Bowen: Bittersweet ​– Keserédes

könyvborító

Ez a borító valami észveszejtően rabul ejtő. Imádom! Nagyon.

Természetesen nem volt kérdés, hogy előrendeljem-e. Abban a pillanatban tudtam, hogy kell, amikor megláttam. Tökéletes.

A történet pedig - a hamisítatlan farmerről és a látszólag csetlő-borló séfnövendékről - ötletes és szórakoztató volt.
Nagyon tetszett az a sok főzéssel, ételekkel és természetesen az almaborral kapcsolatos hasonlat és utalás. Különleges hangulatot hoztak magukkal. Mindig mosolyogtam, mikor találkoztam velük.

Griff-ről nem is tudom, mit mondhatnék. Minden tökéletes sablonnal, félisteni magasztalással vagy elcsépelt ideális pasi jellemzővel rendelkezett. Tényleg az összessel. Izmos, jóképű, kicsit morcos, dolgos, egyébként, ha kell vicces és szellemes, szenvedélyes, az ágyban és az almafái között is, családszerető és gondoskodó. Szóljatok, ha kihagytam valamit. Naaaagyon szívesen nézném én is szalmabála pakolás vagy almapréselés közben. Is.

Audrey nekem már nem tudott teljesen felnőni minden feladathoz. Bár bevallom, inkább az elején volt kevésbé szimpatikus. A sztori végére sikerült kiegyensúlyoznia a mérleget.
Amiért viszont mindenképp hálás vagyok neki, az a főzés iránti szenvedélye. Annyira magával ragadó volt az a mélyen gyökerező érzés, ami szinte sütött a lapokból, mikor a konyhában volt, hogy szerettem volna ott lenni én is és legalább csak picit részese lenni annak, amit ő hozzá tudott tenni egy ételhez saját magából. Ez a nő egy csoda volt a konyhában. És én imádtam őt ezért. Minden felesleges hisztiért kárpótolt. Bár, talán túlzás hisztinek neveznem a kezdeti viselkedését, mert nem is volt az igazán. Minden megpróbáltatása ellenére állta a sarat és igyekezett a legtöbbet kihozni mindenből. Pechére viszont tényleg folyton utol érte a balszerencse, és így, jobban belegondolva, talán nem is tehetem őt jogosan felelőssé ezért. Ennek ellenére volt valami benne, ami kezdetben nem tudott maradéktalanul elégedetté tenni. Még úgy is, hogy valóban bárhová belépett, ott kisütött a nap.
Az is eszembe jutott, hogy nem is ő a tudatalattimban zavaró tényező. Volt ugyanis még valami, amit először nem is akartam említeni, de Audrey mentségére most mégis megteszem.
Nekem valamiért nem jöttek át az erotikus jelenetek. Na nem mind, és persze nem a szex-szel van gondom, abban nem volt semmi ismeretlen. Mégis, számomra egyes pillanatok kicsit nyersek voltak. Tényleg, csak egy-két alkalommal, ezért is akartam hagyni homályba veszni a dolgot, de volt pár olyan pillanat, ami nem tetszett. Azt nem tudom, hogy ez az eredeti történetben is így van-e, vagy ismét egy csodás fordítással állok szemben. Ezért sem akartam kukacoskodni. De annyit azért illik megemlítenem, hogy nem volt tökéletes...

Semmiképpen nem hagyhatom ki a többieket sem. A család és a barátok csak emelték a történet fényét, ha szabad így mondanom. Szuperül ki lettek találva és nagyon jól összhangba lettek hozva a mellékszereplők. Mindenkit nagyon megszerettem és alig várom, hogy az ő életükbe is bepillantást nyerjek. Nagyon kíváncsivá lettem téve! XD

Örülök, hogy megvettem ezt a könyvet. Végeredményben egy kedves és végtelenül szerethető történet volt ez, ami a szívemhez is nőtt picit. A környezet, az emberek, a feladatok, az események. Minden.

Én és a könyv

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Leda D'Rasi: Lady Revans

Bogár Erika: Tullia meséi – Őrző

A. Zavarelli: Reaper – Kaszás