Fényes Niki: Feketén, fehéren 1.
Ez jóóó....
Mondhatom valakire, hogy született tehetség két fejezet után??? :D Csak kérdem...
Ez szenzációsan jól van megírva!! *-*
"Az ember nem mond nemet Deni Navarronak."
Egy igazi szemétláda. Egy rohadék. Egy állat!
...legalábbis szereti azt játszani. Szereti, ha ezt gondolják róla. És mindent meg is tesz, hogy az emberek féljenek tőle. Mert a hatalmat és a tekintélyt így a legkönnyebb megtartani. És ő bármit megtesz ezért. Mert így tudja megvédeni a családot. Mert a család minden.
Megsebzett, még maga sem tudja, mennyire. Azt hiszi, nem fél. Semmitől. Pedig ez hazugság. Kemény. Meggyötört. Erős. Támasza mindenkinek. Egyedül. ...vagy mégsem?
Imádtam! Minden. Egyes. Sort. Don Corleone elmehet a levesbe! XD
Sötét volt, néha kegyetlen, sokszor igazságtalan. És mégis imádtam, vágytam rá, repültem vele.
Leírhatatlan, ez az érzés. Faltam a könyvet.
Ez kibaszott jó volt, kurva boldog vagyok, és rohadtul nem tudom, hogy hogy írjam le azt a bizsergető érzést, ami a gyomromban van! XD Az kurva hétszentség, hogy ennek a könyvnek a polcomon a helye!
Itt minden más.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése