J. R. Ward: Felszabadított szerető
Ó.
Ez kedves volt. Összességében cukik voltak. Payne és Manny története egy kedves, picit cukormázas, romantikus történet volt. Legalábbis a többiekhez képest. XD
A mellék szálak persze már nem voltak annyira vattacukor illatúak...
Félreértések. Utálom a félreértéseket. A félreértések a boldog élet mételyei... Ha még egy ki nem mondott szó, vagy félreértett félmondat történt volna V. és Jane között, tutira felrobbanok! Még így is, hogy utólag úgy gondolom, tök jól megoldódott a végén minden. Qiunnről és Bayről nem is beszélek. Legszívesebben összezárnám őket egy üres szobába. És eldobnám a kulcsot... XDD
Visszatérve főhőseinkre, örülök, hogy ez most nem volt annyira erőteljes, vad és harcias sztori, mint jó néhány elődje. Bár természetesen nem kellett nélkülöznöm azt sem, azért jól esett, hogy Payne és Manny most inkább romantikusak voltak. Kell néha egy kis pihenő a nagy csetepaté közben is :D
És ez most jól esett! ;)
Köszönöm. ^^
Rólunk bővebben itt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése